Fémek megmunkálása forgácsolással
Az óra célja: fémmegmunkálási módszerek megismerése.
Kérdések:
1. Hogyan lehet idomokból, lemezekből szerkezeteket összeépíteni?
2. Milyen módszerekkel lehet alkatrészeket gyártani öntéssel vagy hengereléssel készült alapanyagokból?
Az öntéssel, kovácsolással vagy hengereléssel készült tárgyak általában további megmunkálást igényelnek. A forgácsoló megmunkálás lényege, hogy a fémdarabról megfelelő szerszámmal apró anyagdarabokat választunk (forgácsolunk) le. A fémmegmunkáló (kovács, lakatos, műszerész) mesterek fűrésszel, fúróval, vésővel, reszelővel, csiszolókővel alakították ki a fémdarabról a kívánt tárgyat. A kéziszerszámokat a gépek és a gyáripar fejlődése során felváltották a különböző fémforgácsoló (szerszám-) gépek.
Gépi forgácsolási módok (alkatrész előállítás)
A képen látható esztergagépben a befogott rúd a hossztengelye körül forog, és a forgácsolószerszám (esztergakés) oldalról forgácsol. Az esztergálás például tengelyek, perselyek, hüvelyek és tárcsák vagy ezekhez hasonló alakú munkadarabok előállítására alkalmas forgácsolóeljárás.
A gyalulás során a rögzített anyagból a hosszában oda-vissza mozgó forgácsolószerszám (gyalukés) választ le forgácsot. Sík felületek és különféle méretű árkok elkészítésére alkalmas eljárás.
A marás sík felületek, valamint különböző alakzatok (árkok, fogak) a gyalulásnál pontosabb, jobb minőségű előállítására alkalmas eljárás.
A fúrás különböző méretű lyukak, furatok elkészítésére alkalmas eljárás. Jellegzetes szerszáma a csigafúró.
A köszörülés szerszáma a köszörűkorong, amely apró szemcsékből álló, sokélű forgácsolószerszám. Nagy pontosságú, sima, nagyon jó minőségű felületek előállítására alkalmas forgácsolóeljárás.
A forgácsolószerszámokat köszörüléssel élezik. A gépke irányítása lehet kézi, gépi (félautomata) vagy számítógép-vezérlésű (Computer Numerical Control).
A fémforgácsoló műveleteket ma már általában számítógépvezérlésű (CNC) gépekkel végzik.
Kérdés:
3. Miért alkalmaznak számítógép-vezérlésű (CNC) forgácsológépeket?
A különféle idomacélokból, acéllemezekből és csövekből nagyon sokféle szerkezetet – mint például gépállványokat, járműveket, épületszerkezeteket, hidakat – lehet összeépíteni. A szerkezetek elemeit hegesztéssel egyesítik, rögzítik egymáshoz.
Hegesztés
A hegesztés fémalkatrészek összeerősítése teherbíró, nem oldható kötéssel. A hegesztés helyén az egymással érintkező alkatrészek anyagát vékony rétegben megolvasztják, és így kötik össze, vagy az alapanyaghoz hasonló kémiai összetételű kötőanyag (hegesztőpálca) beolvasztásával kapcsolják össze az alkatrészeket. A hegesztésnek többféle módszere ismert. A legrégebbi módszer a kovácshegesztés.
Forrasztásnál két fémdarabot más összetételű, alacsonyabb olvadáspontú fémmel (forraszanyag) kötnek össze. Forrasztás során a forrasztópákával megolvasztott forraszanyag összeköti a két felmelegedett fémet. A forraszanyag bármikor újraolvasztható a forrasztópákával, és eltávolítható. Általában vékony lemezek, csövek (például réz vízvezetékcsövek, épületeke tetejének lemezborítása, esővízcsatornák csöveinek) egyesítésére használják. Széles körben alkalmazzák elektronikai alkatrészek érintkezőinek összekötésére, a jó elektromos vezetés érdekében.
Házi feladat: (csorbalaszlo1962@gmail.com)
1. Milyen típusú kötés jön létre forrasztás során?
2. Milyen eljárással lehet nagy lemeztáblákból különböző formájú alkatrészeket kivágni?
3. Milyen eljárással készültek a gépek fő részei ma és régen?
Zoom óra: 05.27. 14:00 814-607-4553 Jelszó:100710
