A protestánsok küzdelmei
A 16. században az ország három részre szakadása megviselte
a magyarságot. Nemzeti tragédiaként élték meg a középső országrész török
megszállását. Ebben az időszakban került be az Európában tanuló diákok által
hazahozott protestantizmus eszméje.
Az ágostai tanítást valló lutheránusok, vagyis evangélikusok
és a helvét hitvallást követő
kálvinisták, vagyis református prédikátorok visszatérve a tiszta bibliai
forráshoz, az evangélium tanításakor vigaszt nyújtottak a népnek. A
felvilágosult nemesek nyitottak voltak a protestáns tanokra. Szabadnak és
igazságosnak érezték. Ott hagyva a katolikus egyházat, áttértek a protestáns
hitre.
Az evangélikus egyház inkább az észak-nyugati országrészben
terjedt el, a református inkább a török által megszállt középső országrészben, északon
és Erdélyben. Az áttért földesurakat
követték jobbágyaik, a területükön lévő városok polgárai. Egyre több fiatal
ment Európa protestáns egyetemeire tanulni és képzett teológusként,
lelkipásztorokként, prédikátorokként tértek haza. A reformáció
megállíthatatlanul terjedt. A század végére a lakosság mintegy 90% százaléka
protestáns lett!
A Habsburg uralkodó féltette hatalmát Magyarország felett,
ezért anyagilag és szellemileg is erősen támogatta a katolikus egyházat. Az
megerősödve Pázmány Péter esztergomi érsek vezetésével elindította a
rekatolizációt azaz a katolikus hitre való visszatérést. Pázmány Péter nagyon
megnyerő szónok volt, aki kezdetben prédikációival néhány nemes urat
megingatott az új hitében és visszatértek a katolikus hitre. Ez azonban nem az
elvárások szerint történt és keményebb módszerekhez folyamodtak. A földesurakat
vagyon és birtokelkobzással fenyegették, ami sokaknál megtette a hatását. „Akié
a föld, azé a vallás” elve alapján ezzel a birtokhoz tartozó jobbágyok is
visszatértek a katolikus hitre. Azonban a hazatérő képzett lelkészek
igehirdetése és az iskolákban folytatott tanítói szolgálata nyomán a hívekben
megerősödött a protestáns hit. Az 1590-ben kiadott magyar nyelvű Biblia,
valamint az elemi oktatás beindítása a szegényebb családok gyermekeinek erős
közösségeket hozott létre. Több esetben a prédikátorok, tanítók elfogását a
hívek akadályozták meg.
Ezek a kemény küzdelmek egészen II. József 1781-ben kiadott
türelmi rendeletéig tartottak. A türelmi rendelet engedményeket tett. A
protestánsok építhettek templomot, de torony és harang nélkül, valamint
bejárata nem nézhetett a főutcára.
Hódmezővásárhelyen is van egy templom, melynek építését a
türelmi rendelet tette lehetővé. Ez a Kálvin téren álló Újtemplom. A város
központjában álló úgynevezett Ótemplomot igen hamar kinőtte a reformátusság.
Kérvényezték egy új építését, de nem kaptak rá engedélyt. Ezért a város
távolabbi részében lakott családok szó szerint kívül rekedtek a templom ajtón.
Vasárnapok, egyházi ünnepek teltek el úgy, hogy nem vehettek részt az
istentiszteleteteken. Az akkori földet művelő ember számára ez olyan volt
mintha az élettől fosztották volna meg. Vetéstől az aratásig minden munkájához
Isten áldását kérte.
1791-ben aztán a város reformátussága engedélyt kapott a
templom építésére. 1799ben szentelték fel, ami azt jelenti, hogy hivatalosan
akkorra készült el. Még kész sem volt, már a félig kész templombelsőben
vasárnaponként istentiszteleteket tartottak úgy, hogy egy felfordított
malterosládán prédikált a lelkész a hívek pedig állva hallgatták. 1839-40-ben
épült orgonája a mai napig egyedülálló értéket képvisel. Magyarországon ez az
egyetlen templomi romantikus orgona. Európában is ezen kívül csak egy épült
Franciaországban. Ha érdekel benneteket,
milyen a romantikus orgona és miért ilyen kevés van belőle, Tar Angéla
tanárnőtől több mindent megtudhattok róla.
Feladat: A munkafüzet 43. oldalán fejtsétek meg a
keresztrejtvényt. Figyelem! Csak akkor sikerül, ha figyelmesen olvastok a
könyvben és ezt a magyarázatot is.
A következő órára küldjétek be! Figyelem hf. jegy jár érte.
BEKÜLDÉSI CÍM: cedrusuli62@gmail.com
Edit néni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése