Görög eredetű szó: paródeo. Eredeti jelentése egy-egy
dal gúnyos, torzított előadása volt.
Paródiák már az ókorban is születtek, az időszámítás
előtti 5-6. században.
A paródia mai értelmében egy többnyire közismert mű,
műfaj, zenemű, előadó komikus hatású utánzása, nyílt gúnyolása vagy ironizálása
szórakoztató céllal. Lehet parodizálni jelenségeket, eseményeket is, továbbá a
szerző akár önmagát is parodizálhatja.
„Ez a marha volt közöttünk az egyetlen zseni” – mondta
egyszer Karinthy Frigyesről egyik legjobb barátja és írótársa, Kosztolányi
Dezső.
Karinthy sok nevettető írás, színpadi jelenet szerzője
volt. „Humorban nem ismerek tréfát!” – vallotta.
Nálunk a legismertebb irodalmi paródia Karinthy
Frigyes Így írtok ti c. műve, amely először 1912-ben jelent meg, és a szerzőt egycsapásra ismertté tette. Könyvében számos író, költő stílusát utánozta humoros módon, jellemzőiket eltúlozva.
A mű előszava:
Célozni tanulnak a katonák egy káplár vezetése mellett. Nem valami fényesen megy a dolog. A káplár dühösen szidja regrutáit, aztán kikapja a puskát egyiknek a kezéből, mikor éppen megint elhibázta.
- Szamarak, - kiabál a káplár, - tudtok ti lőni! Adjátok ide azt a puskát! Ide nézzetek!
Céloz és hetykén lő. De nem talál. Egy percre zavarba jön. Aztán mérgesen rámordul az egyik katonára:
- Igy lőssz te!
Megint céloz. Nem talál. Egy másikhoz fordul:
- Igy lőssz te!
És igy tovább. Végre kilencedszer talál. Mellére üt:
- És igy lövök én!
*
A kilencedik lövés még késik. A káplár keze még reszket, de szemei egy árnyalattal talán már tisztábban látják a célt.
A karikatúra
A paródia rokon műfaja a képzőművészetben a
karikatúra. A szó olasz eredetű, a caricore [kárikóre] szóból származik,
amelynek jelentése túlozni. Ugyanis a karikatúra legfontosabb sajátossága, hogy
az ábrázolt alak vagy esemény valamely jellegzetességét túlozva adja
vissza, pl. az arc esetében a karakteres vonásokat (pl. nagy száj, erős
szemöldök, kis szemek stb.) felnagyítja, ezáltal kelt humoros hatást.
A karikatúrák témája gyakran valamilyen közérdekű
esemény vagy jelenség. A rajzoló a képi ábrázoláson keresztül fejezi ki
véleményét. A karikatúra célja tehát nemcsak a nevettetés lehet, hanem
figyelmeztetés, bírálat vagy egyszerűen a közvélemény figyelmének felkeltése.
A magyar karikatúra története 1848-ig nyúlik vissza.
Ekkor jelent meg az első lap, amely ilyen rajzokat közölt. Főként
karikatúrákat, vicceket tartalmazott a 19. századi Borsszem Jankó és Bolond
Istók, majd a 20. századi Ludas Matyi című újság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése